Közelgő esküvők alkalmával szokták feltenni ezt a kérdést a házasulandók vagy a szervezők: vőfély vagy ceremóniamester kellene? Sokszor tapasztalom, hogy a szakmabéliek, vagyis az esküvő iparban dolgozó “kollégák” véleményei sem mindig egyeznek. “Most akkor vőfély vagy ceremóniamester?” Ha rákeresel a Guglin mindeféle összezavaró infoturmixot találsz, de sehol egy alapos összehasonlítás. Pedig a kérdés jogos és a válasz is sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt sokan felfestik.

Ki a vőfély?

Vőfélyt hívni lakodalomba egy több, mint 200 éves, kifejezetten magyar szokás. A vőfély eredeti feladata kettős volt: segített a házasulandóknak az esküvőt megelőző szervezkedésben és magát a lakodalmat is ő vezényelte le.

Vőfélynek többnyire közeli rokont, esetleg jó ismerőst szoktak volt felkérni, bár napjainkra ez már feledésbe merült.
Annak idején nem is fizettek érte. Legalábbis pénzben nem. Vőfélynek lenni nagy tisztesség volt és sok kellemes járulékos haszonnal járt.

Például az előkészületek alatt a vőfély egyik legfőbb feladatai közé tartozott a vendégek meghívása. Ez a régi időkben természetesen nem Facebook-on vagy emailen de még csak nem is postai úton történt; a vőfély személyesen házról-házra járva hívta meg az ismerősöket, rokonokat. Ez persze akkoriban, főként a híres-hírhedt magyar vendéglátás miatt, napi egy max két meghívást jelentett. Hogy miért? A vőfélyt mindenhol tárt karokkal, szeretettel és persze finom ételekkel várták. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor a pálinkás butykosok és a boroshordók tartalma is jelentősen megcsappant!

Érthető, hogy nagy tisztesség volt ám vőfélynek lenni! A bokrétás kalap és a vőfélybot gyárilag standard volt, de akit felkértek vőfélynek, annak legalább egy hónapig nem volt gondja kajára és a mája is eléggé megsínylette, mert italra sem kellett költenie!

Egyébként ez időtájt alakult ki a vőfélybot (vagy néhol vőfélyfokos) is bár eredetileg inkább a többnyire kerítés nélküli, falusi házak rakoncátlan házörzőit volt hivatott távoltartani a vőfély bokájától. Később aztán elkezdték díszítgetni is. Ezáltal a vőfélybot afféle “rangjelzéssé” nőtte ki magát. Szinte kivétel nélkül mindig a lakodalmas háznál díszítették fel először. Ez a feldíszített vőfélybot jelentős státuszt adott a vőfélynek a meghívandók előtt, bizonyítván hogy valóban az egyik vagy másik lakodalmas család hivatalos képviselőjeként ügyködik. Amennyiben a meghívottak elfogadták a meghívást, tovább díszítették a vőfélybotot: kendőkkel, virágokkal, madzagra fűzött gyümölcsökkel és diófélékkel esetleg szalmadarabkákkal vagy tollal is.

A fiatalabb olvasók kedvéért megemlíteném, hogy akkoriban ugye nem volt Facebook és emiatt ezek a díszek voltak a Lájkok korabeli megfelelői! Nem csoda, hogy mire a lakodalomra került a sor egy jó vőfély botja igazán bozontos volt a sok dísztől; ez volt ám a nagy büszkeség! Mindenki láthatta, hogy szociálisan elfogadott, sőt mi több, kedvelt ember volt.

A vőfélybot díszei mára már csak szalagokká satnyultak, de aki tudja az eredetét, annak talán a gesztus is szép lehet.

A vőfély második feladata a hangulatteremtés és a szórakoztatás. Ez általában népi rigmusok, versikék által történt. Ez akkor is így volt, most is így van. Nem sok változott, bár lehet, hogy Pap Feri vőfély barátom most ezért a kijelentésemért a tenyerébe temeti arcát és a fejét csóválja… 🙂

Az esküvőn a vőfély feladatai közé tartozik, hogy a lányos háznál kikérje a menyasszonyt a szülőktől a vőlegény számára, aztán segít neki elbúcsúzni, vagy helyette búcsúzik a menyasszony családjától: apa, anya, testvér, nagyszülő, násznagy, stb.

A lakodalmi vacsora alatt szintén az ő feladata felkonferálni minden fogást, általában tréfás versikékkel. A vacsora után, vagy néha akár közben is, vicces, sokszor pikáns játékokkal traktálja az egybegyülteket. Mivel én ceremóniamester vagyok nem vőfély, csak ezt az egy kis vőfélyvers foszlányt ismerem:

Meghozták a levest,
éget, mint a tűz,
a menyasszonytól tudom,
a vőlegény még szűz!

Javaslom, hogy napjaink, profi vőfélyeit inkább pénzben fizessük, mert a mai életstílusunkat és ételeinket ismerve, az összes kedves vőfély kolléga életveszélyesen túlsúlyos vagy csont alkoholista (esetleg mindkettő?) lenne! 🙂

Ki a ceremóniamester?

Na ez inkább az én asztalom, mivel én magam is ceremóniamester vagyok! Szóval nézzük, mit is csinál egy ceremóniamester? Sokak szerint tulajdonképpen ugyanazt, amit egy vőfély csak a rigmusok és a népviselet nélkül. Olyat is hallottam már, hogy a ceremóniamester tulajdonképpen nem más, mint egy városi vőfély. Háááát, igen is, de főként nem is! 😀

Habár a vendégek meghívásait nem a ceremóniamester intézi, és szerencsére már kutyusokat sem kell bottal vagy fokossal bántalmazni, de a ceremóniamester már az előkészületek ideje alatt belefolyik az esküvő és a lakodalom lebonyolításának szervezésébe, hogy ezzel is megkönnyítse az ifjú pár dolgát. Van aki szkriptel, van aki forgatókönyvezik – ceremóniamestere válogatja. De a cél ugyanaz; minden jól olajozottan menjem a Nagy Napon!

A házasságkötés napján a ceremóniamester a színfalak előtt is és mögött is dolgozik – nem is keveset. A látványos részt talán mindenki ismeri, hiszen ez az amit láthatunk egy ceremóniamester munkájából; kinn áll a tömeg előtt és vagy jópofa, esetleg szívbemarkoló, érzelmes dolgokat mond, vagy éppen az embereket terelgeti kedvesen, de határozottan, de az is lehet, hogy éppen valami idióta játékkal próbál a vendégek bőre alá bújni, ha éppen nem hangulatot próbál teremteni vagy táncot kezdeni.

Nagyon eldurvítva az esküvő illetve lakodalom alatt egy jó ceremóniamester egyszerre három szakmával is zsonglőrködik, mint a cirkuszi artista a láncfűrészekkel. Egy jó ceremóniamester egyszerre

– pásztor
– showman és
– színházi ügyelő,

de még említhetném a pszichológus, filmrendező, bébiszitter és étterem-vezető szakmákat is. Ezek talán magától értetődőek és most nem is térnék ki rájuk.

Pásztor ugye, mert kb 50 fő felett már nem csak érdemes, de majdhogynem muszáj is terelgetni az embereket, különben mindenki szétszéled és akkor aztán minden lesz, de jó buli, az biztosan nem!

Itt megjegyezném, hogy érdekes, de a tapasztalataim szerint tényleg cirka 50 vendég körül kezd kialakulni a kritikus massza, amit ha nem “kezelnek”, irányítanak, megfordíthatatlan fejetlenségbe vagy akár még rossz élménybe is sodorhatja az egész lakodalmat!
Javaslom tehát, az 50 főnél nagyobb esküvőkhöz, lakodalmakhoz mindenképpen szerezz egy ceremóniamestert!

Showman, mert ugye hol szórakozzon az ember, ha nem egy lagzin, illetve nem minden társaság oldódik fel könnyen, vagy akar elkezdeni táncolni magától. Ha ilyenkor kell egy kis hangulati segítség, máris ott a ceremóniamster!

Szinházi ügyelő? Az meg mi? Elmondom! Aki nem színházbarát, az talán nem tudja, de a színészek, amikor nincsenek színpadon, általában az öltözőjükben vagy a színház büféjében ücsörögnek. Gyakran szinte fél szemmel sem követik nyomon, hogy mi folyik a színpadon. A színpad szélén állva (természetesen a takarásban, hogy a nézők ne lássák) dolgozik az ügyelő, akinek éppen ez a feladata; nyomon követni a darab alakulását és a megfelelő színészek, megfelelő időben történő értesítése és színpadra hívása.

Na szóval egy ceremóniamester szerepkörébe ez is beletartozik! A ceremóniamester természetesen nem színészeket hív a megfelelő időben, hanem felszolgálókat, sokszor egy egész étterem legénységét és ételkészletét szinkronizálja az események menetéhez. Mindez általában a “színfalak” mögött zajlik, ezért erről kevesen tudnak, illetve ezt a részét a dolognak még kevesebben tudják (jól) csinálni.

Milyen a jó ceremóniamester?

Egy jó ceremóniamester karizmatikus, elegáns, szórakoztató, sokoldalú, határozott és pont úgy néz ki, mint én! 😀

(Na jó, remélem azt már vágod, hogy csak baromkodok, nem nagyképűsködök!)
De tényleg, őszintén remélem, hogy ez legalább annyira viccesen jön majd át, amikor olvasod, mint ahogy azt én leírtam! 😀

A viccet félretéve; a jó ceremóniamester nemcsak pofázni tud, de hallgatni is. És azt is tudja mikor kell. A jó ceremóniamester pont olyan, mint amit a hölgyek sminkjéről szoktak mondani: pont akkor jó, ha alig észrevehető.

Vőfély vagy ceremóniamester? Melyikre van szükségem?

“De most tényleg! Most akkor vőfély vagy ceremóniamester?”

Remek kérdés! A válasz pedig csak ennyi: a lagzitól függ.

Tradícionális, mulatós, csűrdöngölős lakodalmat tervezel, klasszikus ereszd-el-a-hajamat stilusban? Mi lesz a helyszín? Fogadó? Csárda? Vászon sátor? Csigatészta leves lesz, vagy töltött káposzta, esetleg pacal pöri? Cigányzenekar játszik majd? Vagy DJ nyomja majd az elnyűhetetlen Galambos Lajos és 3+2 slágereket?
Nagyon úgy néz ki, vőfélyre van szükséged.

Ha mindennek (de legalább a fent felsoroltak többségének) az ellentéte igaz, nagy valószínűséggel ceremóniamester után kell majd nézned.

Remélem, ezzel a kis összehasonlító irományommal sikerült egy kis betekintést nyújtanom a vőfély-ceremóniamester kontraverzióba, illetve a két szakma történelmébe, háterébe is.

Amennyiben további kérdésed lenne a témával kapcsolatban, kérlek keress meg, hátha tudom a választ rá! 🙂